15.30-kor a Magyar Gárda bevonulásával, a Himnusszal és Csike Endre, Tolna megyei sajtóreferens köszöntőjével kezdődött meg a lakossági fórum.
Ezt követően Fodor József, cigány származású képviselő tolmácsolta a polgármester levelét, majd Kvárihné Kovács Éva pedagógus olvasta fel a faddi alkotmány szövegét.

Szilárd István, a Magyar Gárda Egyesület alapítója következett
ezután, majd a közönség soraiból kaptak szót ketten, hogy a véleményüket elmondhassák. A Szózattal ért véget a nagy meleg miatt a tervezettnél kicsit rövidebbre fogott beszédek sora.

Ezután a gárdisták elindultak a nemzeti motorosok
után a cigánysor irányába, hogy ott is felolvassák az alkotmányt az érintetteknek. A kísérők ásványvízzel kínálták a 34 fokos melegben vonuló gárdistákat, akik végig menetelték a több mint 3 kilométeres távot.

A másik helyszínen szintén egy cigány származású, helyi lakos
olvasta fel az alkotmányt, hogy értesüljenek az érintettek is róla. Az addigra már közel 800 fős tömegtől megijedt rendőrségi vezetők, mondván "a Rendőrség nem tudja megvédeni a civil lakosságot a cigánysoron" meg akarták tiltani az azon való áthaladást.

Bényi András szervező kijelentette: - ha a Rendőrség nem tudja megvédeni, akkor majd a Gárda megvédi. A Gárda tehát kettes sorba fejlődött és a civileket közrefogva, biztonságban kísérték át a tömeget a cigánysoron, ahol a Kolompár Orbán által már megfélemlített cigányok a kerítéseken lógva várták a Gárda érkezését.

Az (Anti)FASISZTÁK itt jártát színes SZDSZ-es zászlók mutatták, melyek a szivárvány színeiben pompázva, meleg hangulatot varázsoltak a cigánysoron...

A Gárda menet élén egy autóból, a Magyar Gárda indulóját
harsogva vonult tovább a menet, melyet a falubeliek integetve üdvözöltek. Közel 40 motor dübörgése zárta a sort.

A következő megálló a Hősi emlékmű volt, ahol a Magyar Gárda és a motorosok is koszorút, virágot helyeztek el, és főhajtással tisztelegtek a hősök előtt.

Innen már a motorosok mentek elöl és a Gárda követte őket, a falu lakossága zárta a végeláthatatlan sort.

Kisfügedi János vezette vissza a gárdistákat a
templomhoz. "Oszolj" után elkezdődött az addigra elkészült ételek kimérése a kommendáns részlegben.

Háromféleképpen készült pörkölt volt a menü, amit több, mint 90 kiló húsból főzött a főszakács.
A finom vacsora után kezdődött az est második része a Vádló Bitófák zenekar koncertjével. A 22 órakor meggyújtott tábortűzzel zárult a program. A tűz körül állva még elénekeltük a Himnuszt, a Szózatot és a Székely Himnuszt is.

A tűzoltók éjfél előtt eloltották a tüzet és mindenki hazament.

Nagy feladat volt a Tolna megyeieknek egy egész napos programot végig szervezni és kivitelezni, de a faddi polgárok segítségével sikerült. Megmutattuk, hogy összefogással mi mindent el lehet érni.

Köszönjük mindenkinek, aki segítette a programot anyagilag és erkölcsileg, köszönjük a faddiaknak és
köszönöm a vitéz Gömbös Gyula zászlóalj gárdistáinak.

Végül pedig minden gárdistának, akik pénzt, időt nem sajnálva eljöttek hozzánk, hogy segíthessünk a kilátástalan helyzetben Fadd községnek.

Az ellenünk ágálóknak pedig, legyen az Kolompár Orbán, vagy Bohus Antifasiszta László, azt üzenjük, mi akkor is leszünk, amikor ti már nem lesztek vezetők, a Gárdát megszüntetni nem sikerülhet, mi tovább erősödünk és példát mutatunk a megélhetési
cigánybűnözőkkel és az antifasiszta hazaárulókkal szemben.

A szebb jövő elkezdődött!

Simon Zsolt
gárdista
Tolna kapitánya

Faddon járt a Magyar Gárda – így láttuk mi, Árpád Vérei Fejér megyéből

A faddi lakosok kétségbeesett kérésére országos megmozdulásra hívta össze zászlósait a Magyar Gárda. A lakosok már egy jó ideje tűrik a cigánysorból kiemelkedő orvgazdák társadalmi normákat nem tisztelő magatartását.

Beszámolónk kereteit messzemenőkig túlfeszítené a bűncselekmények és orvgazdaságok listája, így ezt a nagy erődemonstrációra is képes rendőrségi rohamosztagra és a rendőri vezetőikre bízzuk.

A faddi lakosok a cigányok terrorjának kívánnak véget vetni, és egyben felhívni az illetékesek - pl. megválasztott képviselők, polgármesterek - , civil társaságok és a rendőrség figyelmét a jelenségre.

A felvezetőben a Magyar Gárda szónoka helyesen ítélte meg az ide vezető kiagyalt útvesztőket: az alkotmányos helyzetet és a hétköznapjainkat megnyomorító jogi következmények nélküli igazságtalanságokat.

Figyelem! Az orbáni jobboldalról már “kulturális autonómiát” ígérnek a cigányságnak. De vajon milyen alapokra helyezik azt?

A cigány himnuszt már megírták nekik, jó magyarpukkasztóra sikeredett. Ígérgető érdekhajhászok, tudnotok kell, hogy a pártpolitikai megosztósdi kezdetéig a cigányság mindig is része volt a magyarságnak, Sárközi cigány példásan Dobó kapitány parancsa alatt harcolt az egri várnál, tudjuk ezt Gárdonyi Géza “Egri csillagok"-ából.

De számunkra az is nyilvánvaló, hogy a holokauszt-mítosz tanköteles pedagógiai irányzat füstölgése már ezt is kiirtani igyekszik. Azt is tudjuk, hogy mindaddig keletje volt a magyar mulatós zenének is, amíg a magyar ember mondta meg a cigánynak, hogy milyen zenét kér, és mit húzzon a fülébe és a talpa alá. Ez is kihalt, midőn elkezdődtek a cigányautonómiát hirdető törekvések... Tisztelet a Rajkó zenekarnak, de arra is fel kellene már figyelni, hogy külföldön úgy hirdetik magukat, mint a magyar népzene hagyományőrzői. Ez sem lenne baj, ha mindig kimondanák, hogy Bartók Béla nélkül mindez nem lenne.

A Magyar Gárda 240 fővel vett részt a faddi megmozduláson.
Minden a tervek szerint zajlott. A fegyelmezett, tekintélyt sugárzó egyenruhás gárdistákat a lakosság vastapsa kísérte.

Bevonultunk a térre, de csalódásunkat tetőzte, hogy a cigánysorból kiemelkedő tettesek segélyosztogatói és megválasztott képviselőik nem tettek eleget a meghívásnak.

A faddi polgármester csak a köszöntőjét küldte el. Így a civilek által kezdeményezett megmozduláson nem volt hivatalos személy, aki átadja, és olyan sem, aki átvegye a társadalmi együttélés alkotmányos petícióját.

Így nem maradt más hátra, mint hogy fegyelmezett rendben elvigyük a cigánysorra. Közben a rendőrségi rohamosztag is megérkezett, közpénzből hozzánk képest jól felszerelt “páncélöltözékben”, sajnáltuk is szegényeket a harminc fokos melegben.

Megállapítottuk, hogy csak néhány évet késtek, de így most már biztosíthatták a rendet is. Kapva az alkalmon kétoldalt mellettünk egy-egy sorban vonultak végig Ők is a falun.
Beszélgettek a gárdista lányokkal, vízzel is megkínálták őket, melyet a mi szimpatizánsaink nekik is viszonoztak. Barátkoztunk.

A cigánysorhoz érkezve – hangosbemondón felolvastuk a társadalmi együttélés alkotmányos rendjét, és a többi falubeli cigány gócpont felé vettük utunkat.

A cigánysornál a rendőrség hezitált, de percek alatt el kellett dönteniük, hogy hol a helyük, mert a kb. 100 fős rendőrosztag az 1500-1600 fős tömeggel állt szemben, és még ott voltak a cigányok is, ha jönni mernek.

Ekkor a rendőrök minket fogtak közre, és arccal a cigánysor felé biztosították a menetet. A menetet a nemzeti érzelmű motorosok csapata zárta, és őket a “nemzeti érzelmű” motoros rendőrség kísérte.

A cigány gócpontok kritikus helyeire a rendőrségi rohamosztag nem akart felvonulni velünk, félreállt, és mintha bevetésre készült volna.

Mi ekkor két sorban felfejlődtünk és a civil lakosságot, akik vastapsukkal követték és éljenezték a Magyar Gárdát, befogadtuk a sorközbe és elindultunk a legveszélyesebb helyek felé.

Menet közben a falubeliek elmondták, hogy nem tudnak kimenni a temetőbe szüleik sírját gondozni, mert félnek a cigányoktól, olyan is volt, aki azt mondta, hogy már három éve nem járt a cigánysoron. Elérkeztünk a kemény maghoz is – meglepetésünkre egy fekete sport mercédesz díszelgett a kapuban, ahol egy az szdsz-es liberalizmus zászlócskáival feldíszített lovas szekér is állt... Talán mindezt a segélyből vették....?

Kijelenthetjük, hogy hozzánk csapódott a magyar rendőrosztag.

Talán a 2006. október 23-i gyalázatot – amikor a szemeinket lőtték – így akarják lemosni magukról. Ha így van - ám legyen, itt a lehetőség! De éberek vagyunk, és nem felejtünk! A Magyar Gárdát szereti a lakosság.

Öreg nénik könnyezve tapsolnak minket, imára kulcsolt kézzel - “Isten hozta a Magyar Gárdát”, mondják!

De menet közben azt is megfigyelhettük az arcukon, hogy a liberális médiából áradó hazugságokat és a valóságot másodpercek alatt képesek átértékelni. Ezért is kellett, hogy ott legyünk.

Ott kell lenni, hogy lássa már minden magyar, hogy ébred az Oroszlán, és tudja meg mindenki, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor Bayer Zsolt által megidézett “medencénk” felett ólálkodó idegen sasokat és belső bujtogatóikat “alkotmányosan”(tól) megtépjük!

A három órás menet után a falu lakossága megvendégelte a Magyar Gárdát, ide a rendőrség már nem kísért el minket, igaz, meghívást sem kaptak. Evés közben fideszes aktivisták is ólálkodtak körülöttünk. Így “csapódott” hozzánk Baja város fideszes képviseletében Fehérvári képviselő úr is, és a Turul Nemzeti Hagyományőrző Egyesület fideszes képviselője.
Ők Gyuri bácsinkkal szerettek volna pózolni. Ám az Öreg Harcos kifogásolta a pofozkodós vezér magatartását, és kérte, hogy “határolódjanak” el az efféle hencegésektől. A „képviselet” erre nem volt hajlandó, ám így csak lesi-fotó készülhetett.

A társadalmi patthelyzethez vezető, adófizetők pénzén tartott élősködősdi ellen csak összefogással és nem megosztottságot játszva kell cselekednünk. Mindez a cigányok nélkül nem fog menni!
Az üres hencegő beszédekből, a 72 órás ultimátumokból, népszavazási magyar szabadalomból, liberális paktumokból elege van már a magyar népnek!

Jönnie kell egy jobb – szebb jövőnek!

Ébredj, ébredj, istenverte nemzet,
Aki ott az elsők közt lehetnél,
S kárhozatos lomhaságod által
Mindig hátul és alant hevertél!
Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed,
S ha ébredsz is, annyi időd lesz csak,
Míg nevedet sírkövedre vésed! (Trianon, ezt Petőfi már 1848-ban érezte, előre látta a jövendőt?!) (Petőfi, Pest, 1848. augusztus)

“Tartottunk volna össze, nem törölnénk
Szemünkből annyi fájdalmas könyűt,
Midőn forgatjuk reszkető kezünkkel
Történetünknek sötét lapjait.
A porszemet, mely csak magában áll,
Elfúja egy kis szellő, egy lehellet;
De hogyha összeolvad, összenő, ha
A porszemekből szikla alakúl:
A fergeteg sem ingathatja meg!
Fontoljuk ezt meg, elvált magyarok,
Amit mondtam, nem új, de szent igaz.
Az események romboló szele
Nem fú jelenleg, és a porszemek
Nyugton hevernek biztos helyökön;
De ha föltámad a szél, mielőtt
Eggyé olvadnánk, el-szétszór örökre
A nagy világnak minden részibe,
És soha többé meg nem leljük egymást.
Iparkodjunk. A század viselős,
Születni fognak nagyszerű napok,
Élet-halálnak vészes napjai.
Fogjunk kezet, hogy rettegnünk ne kelljen
Az eljövendő óriásokat.
Tartsuk meg a szép, a szent kézfogást,
Tartsuk meg azt, oh édes nemzetem!” (Petőfi; Koltó, 1846. október 26.)

írta:
dr. Jakab Ernő
gárdista
Árpád Vérei
Fejér megye

KÉPEK:

Dr. Szilárd István és gárdisták

A faddi utcán

Szolgálunk és védünk...

Rendőri biztosítás

A rettegők

Kolompár Orbán "gyermekei"

A tiltakozó faddiak

A cigánysor lakói

Rendet!

Motorosok

Kiállunk egymásért

Vádló Bitófák

A faddi alkotmány felolvasása

Alpolgármester

Béke

Kommandó

Gyuri bácsi szimpatizánsokkal

Gárdisták

Tényleg dübörgünk:: nálunk segílyből is ilyenre fussa...

Jöttek félni a Gárdától

Ők is...